Kezdő futóként, más kezdő futókkal beszélgetve, az első 10 mondatban előjön, hogy „Te mikor futod le a félmaratont?”. Először összerezzentem tőle, és kacagva hárítottam el a kérdést. Aztán a sokadik alkalomra már egyenesen felháborított. Visszaszóltam „Mi van?! Most kezdtél el futni!”, de láttam, hogy nem értik mi bajom. A végén oda jutottam, hogy büszkén, mellet kidüllesztve, határozottan mondtam „Lehet, hogy sosem fogom lefutni a félmaratont!”.
Ezt komolyan gondolom, leírom miért.
Kedvesem és futótársam Anikó. Minden alkalommal megbeszéljük és kielemezzük a futásainkat, rengeteget tanulunk egymástól. Neki egy év előnye van, jóval előrébb tart, sokkal több tapasztalattal. Először tőle hallottam a félmaratont, mint célt. Az Ő példája tökéletesen megmutatja, miért baromság ez az egész.
Szinte már az első alkalomtól kezdve arról beszélt, hogy félmaraton. Le kell futni a félmaratont. Félmaratont akarok futni. Fú, a nemtudomki is lefutotta a félmaratont (ugye milyen unalmas?). Akkor még nem futottam, szóval OK, persze, támogatlak.
Ez egészen az első versenyéig így volt, egy balatonlellei 10,5K-ról beszélünk. Előtte talán egyszer futott 10 km-t, olyan 8 körül ment általában, a többit meg majd a verseny hozzáteszi, ugye. Azért írom, hogy ugye, mert valamilyen okból ezt természetesnek tekintik a futók. Ez azt jelenti, hogy egy félmaratonra is 13-15 km futással sokan elmennek, mert majd ott sikerül.
Az hagyjám, hogy szegényemnek 180 feletti pulzusa volt a táv nagyrészében, de utána kellett legalább fél óra, hogy magához térjen. Kipirosodva sétágattunk, kereste önmagát. Aztán jobban lett persze, de én megijjedtem.
A verseny után sokat beszélgettünk, és azt javasoltam neki, hogy a következő 10 km-es versenyhez fussa meg a távot sokszor, aztán ha már megy, pláne ha tartaléka is van, akkor vágjon bele. Egy szóval leállítottam.
Most, hogy túl van másfél év futáson, és néhány versenyen, köszönte meg, hogy ebbe az irányba tereltem. Ennyi idő és tapasztalat kellett neki, hogy megértse azt, amit mondok.
Összeírtam pár kérdést, amit érdemes feltenned magadnak, még inkább megkérdned valakit, akinek számít a véleménye, hogy tegye fel számodra a kérdéseket. Ez azért is jó, mert nem magadban kened el a válaszokat, hanem ki kell mondanod:
Számodra miért fontos a félmaraton?
Mi az az indok, amiért egy éven belül le kell futnod?
Mi történik ha a harmadik vagy az ötödik évben futod le?
Mi történik, ha sosem futod le?
Ha már most lefutod, mi lesz a motivációd utána?
és végül
Miből fogod tudni, hogy készen állsz rá?